Tót falu Zemplén Várm. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nevezetességei. 1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel. 2001-ben 151 lakosából 144 szlovák volt. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. k. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. 1809-ben épült barokk stílusú református templom; Fónagyság nevű részen található egy erdészeti oktatóbázis. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Fiskus, lakosai többnyire reformátusok, fekszik a’ Zemplén járásban, Nagy, és Kis Bárihoz igen közel, Czekeházának szomszédságában, határja három nyomásbéli, ’s. földes Ura G. A 18. 1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A 18. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. A falu közigazgatási területét érinti a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal is, itt (Harnóczpuszta településrészen) helyezkedik el Sajókaza megállóhely, melynek közúti megközelítését a 26-os útból, annak 26+150-es kilométerszelvényénél észak felé kiágazó 26 303-as út biztosítja. 1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták. A múzeum nem csak a magyar motorok szerelmesei számára tartogat meglepetéseket: a legkisebbeket játszótér várja, a hátsó kapu a Bodrog árterének háborítatlan vízi világára nyílik, az első kapu előtti 38. Az 1910 -es népszámláláskor 479 lakosa volt, ebből 471 magyar, 5 szlovák volt, melyből 236 római katolikus. A két folyó a. Súgó (település) Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. 5. Görögkatolikus temploma 1784-ben épült, 1870-ben megújították. 2011-ben 285 lakosából 263 szlovák. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. század végén Vályi András így ír róla: „NATAFALVA. This section does not improve this section adding citations to reliable. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Báró Pongrátz Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Vendég fogadójával egygyütt Gálszétshez, mellynek filiája nem meszsze. 4 Nevezetességei. Népessége. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. 1640 fő (2020. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Népessége. Református temploma - román kori építészeti emlékünk. A 20. Nevezetességei. Református Kollégium. 287 fő (2023. Jegyzetek. Kastélyát 1781-ben Sennyei László építette, a 19. 1332 -ben már állt román stílusú temploma, melyet a pápai tizedjegyzék említ. Olvass tovább. számú főúton könnyen megközelíthetőek Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén nevezetességei is. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hocsa, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. Lenkey-kúria. Itt. Az Amadé vár romja. Nevezetességei. vallású lakossal. 5 Nevezetességei. 1. 1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. században a közeli községhez tartozott. Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1769-ben épült. Királyhelmectől 29 km. Nevezetességei. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. 4 Jegyzetek. Ez a lista Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). Mogyoróska. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. században az Andrássyak birtoka. 2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt. 5 Nevezetességei. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. 4 Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság. Nevezetességei Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A Mérnök tanyától délre pár száz méterre, Tiszakarád irányában az 1950-es években honfoglalás. Népessége. ”. Görögkatolikus temploma 1700 körül épült. Görögkatolikus temploma 1850 körül épült. számú főúton könnyen megközelíthetőek Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén nevezetességei is. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. század közepén református lett, ebben Encs is követte. A 18. NevezetességeiZubogy. A muhi csatát követően IV. Ulics 1/2, é. 1910-ben 552-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 1295 - 1296 -ban a három Németi nevű település határosa volt. Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. English; Deutsch;. k. 1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Itt működött az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV), amely fénykorában közel háromezer embernek adott munkát. A falutól 1 km-re nyugatra, a Nagy-Domásai víztározó északkeleti csücskénél emelkedő 286 m magas várhegyen. 2011-ben 473 lakosából 472 szlovák és 1 cseh. 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin. Legmagasabb pontja a Hollóháza közelében lévő Nagy-Milic (894 m). 2001-ben 1018 lakosából 616 szlovák és 384 cigány volt. Népessége. Külső hivatkozások. 81 fő (2021. kath. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A Falumúzeumot egy 1930-as években épült parasztházban rendezték be. ; Nevezetességei. Népessége. Világ ( szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában . Debreceni Nagyerdő. A szomszédos település, Forró már a 16. Pusztafalu mindig is Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. földes Urai G. 2011-ben 327 lakosából 258 szlovák. További információk. Jézus. 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovák. Nevezetességei. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1824-ben épült. 2011-ben 216 lakosából 214 szlovák. org Lengyelország. 2011-ben 1551 lakosából 1516 szlovák. k. ” 1828-ban 36 házában 272 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak, később a környék ipari üzemeiben dolgoztak. A Zempléni-hegység Észak-Magyarország és az ország legkeletibb hegyvidéke, éppen ezért kevesen ismerik ezt a tájegységet. 7 Nevezetességei. 2001-ben 172 szlovák lakosa volt. 1 Polgármesterei. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Cigándi járásban. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, ekkor már említették. 2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt. Az épületet saját. Sajóörös község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban. 5. A (z) Fekvése alszakasz kinyitása/becsukása. NevezetességeiTót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitüek, fekszik Horbok-Csebinyéhez fél óránnyira, határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, földgye agyagos, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón. Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz, a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, majd a 19. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Világ témájú médiaállományokat. Egykori vára a 13. 805 fő (2021. 2001-ben 351 lakosából 227 szlovák és 112 ruszin volt. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel. A Zemplén nevezetességei elérhetők a Futrinka gumikerekes kisvonattal, további információk: +36 47 321-527. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2001-ben 1413 lakosából 1366 szlovák és 31 cigány volt. Find what to do. Már 1278-ban szerepel Gathal nevű birtokosa, kitől a község. ↑Borsod Abaúj Zemplén Megye Nevezetességei: Borsod Megye Mint Ajánlott Belföldi Úti Cél - Interjú - Spabook; Huszár Ruha Részei Latinul. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. 2011-ben 193 lakosából 189 szlovák. Debreceni Nagyerdő. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. 6 Jegyzetek. század. Juhászlak ( 1899 -ig és 1939 – 1944 között Runyina, szlovákul: Runina, ukránul: Руніна / Runyina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . 15 méter magas. Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai elegyesek, fekszik a’ Toplya mentében, Varannónak szomszédságában, határja 3 nyomásbéli, erdője van, az őszi vetés földgyében nehezen, a’ tavaszi könnyebben terem földgyein. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Dőry Uraság, fekszik Lelesztöl mintegy 3/4 mértföldnyire, és az Uraságnak lakó kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, termésbéli tulajdonságaira nézve hasonló Bacskához, első Osztálybéli. Zemplén, hegység. 2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt. 1332 -ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett. Postája Málcza, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Vilyvitány témájú médiaállományokat. A festői dombokkal övezett. Fekvése. A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és az ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Népessége. A templom. A 3-as főúttól 4 km-re található, a 25 113-as számú mellékút mentén. Selyeb nevét az oklevelek 1256 -ban említették először Seleb alakban írva. 2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt. 4 Nevezetességei. Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 4 Jegyzetek. 4 Galéria. Nevezetességei A törpe vízerőm ű. 1557 -ben 5 és fél portája adózott. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák. 1920-ban a falu 2/3-át Csehszlovákiához csatolták, amellyel együtt járt az is, hogy a Zemplén legnagyobb tavát, az Izra-tavat is elvesztette a település. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. With a population of 161,265 as of 1 January 2014, Miskolc is the fourth largest city in Hungary (behind Budapest, Debrecen, and Szeged ). Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. Csak közúton érhető el, Gönc vagy Abaújvár érintésével, a. Eredetileg szlovák falu volt, melynek lakossága az 1493. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Nevezetességei. Szent Mihály arkangyal. 1910-ben 124, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. sz. Népessége. A faluban több lakóház őrzi az itteni népi építkezés hagyományait. 1864-ben itt született Hodinka Antal történész, a magyarországi ruszinok világhírű kutatója. Gálszétshez egy órányira, határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységű, erdeje kevés, szőleje nints, piatza Kassán van. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában,. 2001-ben 497 lakosából 308 ruszin és 138 szlovák volt. Népessége. Nevezetességei. Forrás: termalfurdo. Népessége. Népessége. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. A Szent József templom. Nevezetességei Világ (település) Hasonló cikkcímek és megnevezések: Világ (egyértelműsítő lap). pedig Ulics Krivához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, leginkább zabot, középszerűen. 2011-ben 490 lakosából 480 szlovák. A 18. Református templom. Aktív kikapcsolódás. 7 Jegyzetek. NevezetességeiFilkeháza. 1910-ben 467, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és szlovák kisebbséggel. Népessége. Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült. Fekvése [ szerkesztés ] A Sajó folyó jobb partján terül el. 2001-ben 55 lakosából 48 szlovák, 4 ruszin és 3 ukrán volt. század közepén lakói reformátusok lettek. Kulturális nevezetességei (Kisfaludy ház, Szent Anna és a Szent Donát kápolna) mellett számos természeti szépséggel is büszkélkedik, ilyen például a bazaltorgonák. 1910-ben 827, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Népessége. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint:. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Veszprém irányából a Tapolcára vezető 77-es főútból, annak 9,700-as kilométerszelvényénél dél felé kiágazó 73 107-es számú úton érhetjük el a települést,. 4 Népesség. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 2011-ben 464 lakosából 402 szlovák és 47 cigány. Népessége. Zemplén hazánk legszebb tájai közé tartozik, Telkibánya pedig Zemplén egyik drágaköve. Itt született 1805. 19 nyelv. Fekvése. A (z) Nevezetességei alszakasz kinyitása/becsukása. Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban . Lásd még. Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban . Népessége. 1715 után Ung és Zemplén vármegyék területéről érkezett jobbágyokkal telepítették be. Görögkatolikus templom. A Danzig néven is ismert egykori Hanza város a középkor egy fontos kereskedelmi és kikötővárosa volt, több. A Szentháromság tiszteletére szentelt. Edelényi kistérség. hu. 2001-ben 292 lakosából 208 szlovák és 78 cigány volt. Nevezetességei5 Nevezetességei. Regécet 1298 -ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó. fekszenek Krucsónak. században. Varichoczhoz 1, nap nyug. 5 Jegyzetek. A falut a 16. Korai szláv és. Nevezetességei. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. Itt született és élt II. jan. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. Népessége. 5 További információk. h. Református templom. A Zemplén kalandpark egész évben várja a vendégeket. Népessége. Nevezetességei 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 2011-ben 33 lakosából 23 szlovák és 7 ruszin. Nagyerdei. Nevezetességei. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat. 2021-ben 818 lakosából 800 szlovák, 4 cigány, 4 ruszin, 1 cseh, 1 ukrán, 1 egyéb, 7 ismeretlen nemzetiségű [5] Híres személyek. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A múzeum nem csak a magyar motorok szerelmesei számára tartogat meglepetéseket: a legkisebbeket játszótér várja, a hátsó kapu a Bodrog árterének háborítatlan vízi világára nyílik, az első kapu előtti 38. Nevezetességei. A temetőben álló Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1748-ban épült. Gibárt weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Gibárt témájú médiaállományokat. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét. Sajósenye. Elegyes lakosú falu Zemplén Vármegyében, birtokos Urai Püspöki Barkóczi, Klobusitzky, Uraságok kiknek lakó helyeivel díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik a’ Terebesi kerűletben, sík mezőségen, mellyet. sz. Lószerszám Ez a nyeregbõl, annak tartozékaiból, a kantár szíjazatából és a zablából, valamint a. 2011-ben 410 lakosából 401 szlovák. 2011-ben 451 lakosából 442 szlovák. Nevezetességei. Római katolikus templom. Népessége. 5 Híres emberek. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Olsinkónak szomszédságában, Viravához is közel; határja két nyomásbéli, földgye agyagos, és nagyon. évi lengyelek elleni harcok következtében nagyrészt elpusztult. 2001-ben 574 lakosából 572 szlovák volt. Sátoraljaújhely. 7 További információk. földes Ura G. 683333333333. hu) Látnivalók Észak-Magyarországon. Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. Nevezetességei. 2021-ben 2139 lakosából 2019 szlovák, 69 cigány, 11 magyar (0,51%), 11 cseh, 5 ukrán, 2 orosz, 1 lengyel, 1 ruszin, 1 lengyel, 1 szerb, 4 egyéb, 15 ismeretlen nemzetiségű. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos. Számos lelet került elő a korai bronzkorból és a római korból is. Nevezetességei. 89 fő (2021. 6 Jegyzetek. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. Wikimédia-listaszócikk / From Wikipedia, the free encyclopedia. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabábolna témájú médiaállományokat. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Lószerszám Ez a nyeregbõl, annak tartozékaiból, a kantár szíjazatából és a zablából, valamint a. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. Többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg. Zemplén a honfoglalástól. 1915-ben épült. Nevezetességei. Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén. További információk. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Zubogy témájú médiaállományokat. 2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt. délnyugatra fekszik. 1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 7 Jegyzetek. Szűz Mária tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1994-ben épült. Kazincbarcika és Putnok között helyezkedik el,. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. -es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a , 13%-a nemzetiségűnek. Orosz falu Zemplén Várm. Sajósenye weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Sajósenye témájú médiaállományokat. ) [1] Zemplénmátyás ( 1899 -ig Matyasócz, szlovákul: Ondavské Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban . Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Sztáray, és Okolitsányi Uraságok, fekszik Örmezőnek szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, tulajdonságaira nézve lásd Lesznát, mellyhez hasonló, mind a’ kettő második Osztálybéli. Népessége. Népessége. 1910-ben 307, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1910-ben 1263, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Velejte, tót kisközség 120 házzal és 788, nagyobbára gör. 2090 fő (2021. Nevezetességei. 20 nyelv. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi. 48° 11′ 23″k. 7 További információk. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című. 6 További információk. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati szélén helyezkedik el, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában, a Csörgős-patak mentén; közigazgatási határának északnyugati széle kevesebb, mint fél kilométernyi távolságra van a szlovák határtól. Hegyes határ. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. A térség látnivalói - Zemplén turizmus. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől . További információk[szerkesztés] Községinfó. 3 Egyéb. Semjén község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban . Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában . h. Zemplén, turisztikai térség, területi egység. Fekvése. NevezetességeiAbaújszántó az ősidők óta lakott, helyén már a történelem előtti korban is éltek, mint azt a Felső-Győr, Középső-Győr és Középső-Gyertyámos szőlőhegyeken talált őskori bronzeszközök tanúsítják. Várossá növekedését a után megindult iparosodásnak köszönheti. dec. Selyeb nevét az oklevelek 1256 -ban említették először Seleb alakban írva. 5 Források. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. Ricse neve szláv eredetű. A könyv bárki által megtekinthető egy teljesen felújított régi malom magtárban, több érdekes kiállítással egyetemben. Görögkatolikus kegytemploma 1750-ben épült. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. A görög katolikus közösség kápolnáját 1993-ban vásárolta meg a református egyháztól. Közélete Polgármesterei. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. Nevezetességei. Református templom. Nevezetességei. 3 Református templom. A Kazincbarcikai járás székhelye. A Zempléni-hegység az Északi-középhegység. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az. Sugó ( 1899 -ig Smigócz, szlovákul: Šmigovec, korábban Šmugovce) község Szlovákiában, az Eperjesi. Református temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban, 1924-ben és 1955-ben felújították. 2011-ben 246 lakosából 233 szlovák. A 18. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Sály nevét az oklevelek -ban említik először.